Alzheimer, a rettegett időskori kór (III.)

2015.03.06. 14:30 Medibon

Alzheimer, a rettegett időskori kór (III.)

Vajon hol tartanak, és milyen irányokba folynak az Alzheimer-kórral összefüggő kutatások? Milyen kezelésekkel lehetséges ma a betegség különböző fázisaiban a betegek testi-lelki terhein enyhíteni? A kórral foglalkozó sorozatunk harmadik részében ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A betegség fojtogató markába kerülő családokat, de azokat is, akik még csak rettegnek attól, hogy náluk is felüti fejét a kór, és persze a kutatókat is az Alzheimer betegség okait, megelőzését, elhatalmasodásának lassítását, illetve kezelését célzó, gyógyszeres és az életminőség javítására irányuló természetes terápiák izgatják. Ezt szem előtt tartva, az Alzheimer-kórral összefüggő kutatások több irányból közelítik a betegséget, azt is beismerve, hogy nagyon nehéz eligazodni úgy az agyban valóságos dzsungelt alkotó különböző sejttípusok, mint az egészséges vagy meghibásodott neuronhálózatok között, és ez nem könnyíti a kutatást.

Kutatási irányok, megtorpanások

Ha már személyes közelségbe kerültél ezzel a betegséggel, te is tudod, hogy a kutatások közül legfontosabbak a kór kialakulásának okait célzók, hiszen ezek ismerete nélkül a betegek csak tüneti kezelésben bízhatnak. A tünetek azonban nagyon sokrétűek, ráadásul a paciens életét, de az orvos munkáját sem könnyíti, hogy betegenként eltérő lehet a kezelésükre adott reakció.

Egy másik jelentős kutatási irány a betegség kialakulásának lassítását, és ezzel a betegek önálló életvitelének meghosszabbítását célozza.

A kór okát firtató kutatások elsősorban arra irányulnak, hogy kiderítsék, vajon az Alzheimer-kórra jellemző amyolid-plakkok a betegség okozói, vagy a kór markerei. Erre legmegfelelőbbek eddig az egerek voltak, mivel ezek agyában sikerült kifejleszteni az Alzheimer kórt, és így alkalmassá váltak a kutatásokhoz. Hátrányuk azonban, hogy rövid időn belül nem végezhetők el rajtuk nagyszámú gyógyszertesztek. Azonban tavaly, az amerikai Massachusetts General Hospitalban sikerült a kutatóknak Petri csészében elhelyezett gélben emberi agysejteket rábírniuk a kórról árulkodó struktúra kifejlesztésére, és ennek következtében várhatóan nagymértékben felgyorsulhatnak a gyógyszertesztek.

Persze a betegek agyában és a Petri csészében zajló folyamatok nem egyenrangúak, hiszen az agy sokkal összetettebb, ma még a legkevésbé feltárt mechanizmusú és felépítésű szervünk, de a gyógyszerkísérletek felgyorsítása például néhány hónap alatt 800-900 ezerre, mindenképp előbbre hozná az embereken való kipróbálásra alkalmas gyógyszerek megtalálását.

Egy másik, a cambridge-i egyetemen dolgozó kutatócsoport, a betegségre jellemző események láncolatát megszakító, az amyolid-plakkok felépülésének blokkolására reményt adó felfedezéssel járult hozzá a kórral való küzdelemhez. Az eredmények reményt keltők, de a tesztekkel és az engedélyezési eljárásokkal még évek telnek el, mire az embereken alkalmazható, a gyógyítást és/vagy a megelőzést szolgáló gyógyszerek megszülethetnek.

Kérdezheted persze, hogy vajon a megoldáson dolgozók nagyobb arányú összefogásával nem születhetne-e hamarabb eredmény. A kérdés jogos, és mivel a kór, többek között a növekvő életkorral párhuzamosan egyre fenyegetőbben terjed, ma már mind gyakoribb, például a kutatóintézetek, egyetemek, klinikák közötti összmunka. A kutatások eredményességének firtatásakor azonban a finanszírozásuk problémájával is szembe kell nézni. Ma ezt még a kór által leginkább sújtott országokban is elsősorban a magánszektor vállalja magára, de a kórral leginkább sújtott országokban már ebben is van javulás. Nem csoda, hiszen a kormányok számára is jelentős kiadást jelentenek ezek a betegek, elég csak a gyógyításukra, gondozásukra és az ápoló családok munkából való kiesésének, a pszichés terhelés következményeinek anyagi vonzatára gondolni a honatyáknak. Persze az ennek elérését célzó küzdelem nehéz, hiszen hosszú távú finanszírozásra kellene az államoknak berendezkedniük, ami nehezen egyeztethető össze a ciklikus kormánycserékkel.

Gyógyszeres kezelést célzó kutatások

Mivel rossz irányba indultak el a kutatók, 2010-ben megtorpantak az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelésére vonatkozó kutatások. A munkát a betegség késői felismerése is nehezítette és nehezíti még ma is, hiszen a patológiai vizsgálatok csak a kifejlett betegségről árulkodnak, az oda vezető útról nem.

Sajnos, mire a betegek a kór gyanújával orvoshoz fordulnak, agysejtjeik jelentős hányada, az orvostudomány jelenlegi állapotában visszafordíthatatlanul elpusztult. Viszont a korai stádiumában felismert kór esetében még lehet remény a sejtelhalás megállítására.

Korábban a kutatások a kórral összefüggő, az idegsejtek között észlelt, azokat kívülről mérgező anyagok romboló hatásának megfékezésére, eltávolítására irányultak. Hazánkban, a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó kutatók azonban úgy vélik, a sejteken belül is munkálkodnak az elpusztításukat célzó méreganyagok, és ők ezek ellen vették fel a harcot. Ha sikerrel járnak, közelebb kerülünk a korai stádiumban felismert betegség elhatalmasodásának megfékezéséhez. 

A B12 vitamin Alzheimer-kórra kifejtett hatását is kutatják. Egyesek azt igyekeznek bizonyítani, hogy hiánya közrejátszhat a betegség kialakulásában, míg mások azt, hogy fogyasztásának szerepe lehet a megelőzésben. Azonban ma még egyik verzióra sincs kutatási eredményekkel egyértelműen alátámasztott bizonyíték.

Reményt keltőek a kezdeti állapotban lévő Alzheimer-kórban szenvedők számára az inzulintermelést fokozó szerekkel összefüggő kutatások eredményei. A kedvező hatást ma még szintén csak állatkísérletek bizonyítják, de a már megkezdett klinikai vizsgálatok eredményei idénre várhatók.

Szintén ma még csak állatkísérletekkel igazolták a Kaliforniai Egyetem kutatói, hogy bizonyos, a memóriához kötődő protein (klotho) magas szintje kedvezően befolyásolhatja az Alzheime-kór tüneteit még olyan esetekben is, amikor a kórhoz köthető mérgező anyagok nem távolíthatók el az agyból. Ebből a proteinből életkorunk növekedésével egyre kevesebb termelődik bennünk, ami növeli a stroke és az infarktuskockázatát. Magas szintje viszont az élethosszra és a memória romlásának megakadályozására is kedvező lehet.

És mivel egyre gyakoribb az érrendszeri betegségek és az Alzheimer-kór közös megjelenése, szerephez juthat a kór megelőzésében minden, az érrendszeri betegségek kockázatát csökkentő eljárás.

Vannak, akik azt kutatják, vajon bizonyos gyulladást okozó fertőzések befolyással lehetnek-e a kór kialakulására. Mások az agyi hálózatokban előforduló hibák generálta tüneteknek az Alzheimeres betegeknél történő megjelenésének okait kutatják, de az Alzheimer és a Down szindróma közötti kapcsolat is kutatási téma.   

Ellentmondásokkal terhelt gyógyszeres tüneti kezelés

Te, aki talán már személyesen is találkoztál ezzel a késő szakaszában a személyiséget is átalakító betegséggel, valószínű már tudod, hogy az ismert okok miatt nincsenek bizonyítottan hatásos, a betegség visszafordítását célzó kezelésmódok. Az orvoslás ma elsősorban a kór elhatalmasodásával járó egyre kellemetlenebb, a beteg és gondozói számára is mind elviselhetetlenebb tünetek kezelésére irányul, ám nem egyértelműen pozitív eredményekkel.

A középső stádiumú betegeknél gyakori nyugtalanság csillapítására többféle, különböző hatóanyagú, pszichés betegségek esetén javulást hozó gyógyszerrel is próbálkoztak, például szorongásoldókkal, beta-blokkolókkal és antipszichotikumokkal is. Ez utóbbiakkal folyó kezelések igen ellentmondásos eredményt mutattak. A hagyományosak vagy hatástalanok voltak, vagy kellemetlen mellékhatásokkal jártak, míg egyes kutatások szerint az újabb variánsaik a hagyományosokénál nagyobb arányban generáltak stroke-ot vagy hirtelen halált.

Az antidepresszánsok hatása sem egyértelmű. Míg a leggyakoribb tünetek, az apátia és koncentrálási nehézség esetén ezek nem hatásosak, a depresszió más tünete, például a boldogtalanság átmenetileg sikeresen kezelhető ezekkel. Ezzel összefüggésben az Alzheimer-kór okának felkutatására és gyógyítására specializálódott  Fischer Center tudósai összefüggést találtak az antidepresszánsok és a gyulladást gátló gyógyszerek között, megállapítva, hogy ez utóbbiak csökkentik az előzőek hatását. Az Alzheimeresekre jellemző aggodalom kezelésére alkalmazott szerekkel is akadnak gondok, hiszen fokozhatják a zavartságot és a memóriazavart. Az alvászavar orvoslására is eltérőek a módszerek. Van, aki gyógyszeres kezelést ajánl, mások alvásjavító intézkedéseket javasolnak, mint például a lefekvés előtti folyadékbevitel minimalizálását, hogy ne kelljen éjjel kimennie a betegnek.

Az idegsejtek védelmét szolgáló E-vitamint hatásmechanizmusa miatt ajánlják. Ugyanakkor a korábban hatásos terápiaként értékelt ösztrogén bevitele ma már ellenjavallt, mivel vannak kutatások, amelyek a kór megjelenésének kockázati tényezőjeként azonosították.

Tudomásul kell vennünk, hogy ma még egy jól beállított gyógyszeres kezelés is csupán késleltetheti, de nem állíthatja meg a beteg állapotának romlását. A terápiát az is nehezíti, hogy a kórban szenvedők egy idő után már nem tudják kontrollálni gyógyszerszedésüket, így az csak állandó betegfelügyelet mellett hozhat átmeneti enyhülést. És mivel a betegség egyes fázisai más-más tünetekkel járnak, folyamatosan változtatni kell a gyógyszeres és minden más kiegészítő terápiát.

Mivel igen összetettek és betegenként eltérők lehetnek a gyógyszeres terápiák, illetve az azokkal összefüggő ellenjavallatok, minden esetben kérdezzétek ki a kezelő orvost, milyen pozitív hatás várható az éppen alkalmazott gyógyszerek esetében és milyen mellékhatások várhatók. Ha szedésük alatt bármilyen eltérést tapasztaltok a hallottaktól, azonnal jelezzétek az orvos felé, hiszen tudjuk, hogy betegenként eltérő lehet a hatásuk.

Gyógyszermentes terápiák

Természetesen nemcsak gyógyszerekkel igyekeznek orvosok, terapeuták javítani a már kialakult kórral küzdők életminőségén. A kognitív képességek csökkenésének egyik markere az emlékek kiesése. Felidézésükben, a betegek mindennapos cselekvéseinek, hangulatának, viselkedésének időszakos javításában, megkönnyítésében, kommunikációs képességük minél hosszabb idejű megtartásában, fontos szerepük lehet a különböző ingereknek, például az illatnak, a színnek és a hangnak, és ez utóbbival összefüggésben a zenének.

Az Alzheimer-kórral leginkább sújtott USA-ban emlékeik felidézésére alkalmas zeneterápiás kísérletek is folynak. Az egészséges emberek hangulatára is hatással lévő zene csaknem minden demencia terápiájának fontos része. Az Alzheimer-kórban szenvedők életminőségének javulásában betöltött szerepéről az Egyesült Államokban folytatott kisérletek eredményei tanúskodnak. Ezek a terápiák segíthetik az Alzheimer-kórban szenvedőket a világgal való kapcsolatuk minél hosszabb idejű fenntartásában.

A kognitív funkciók továbbromlásának javítására, technológiai terápiákkal is kísérleteznek, több-kevesebb sikerrel. Míg az agy elektromos ingerlésén alapuló kezelés a Parkinson kórnál bevált, az Alzheimer-kóros betegeknél nem volt eredményes, viszont a mágneses hullámú agystimuláció (TMS), gyógyszeres kezeléssel kiegészítve, már hatásosnak bizonyult.

A vérkeringést fokozó mozgásterápiák segítenek a betegeket kizökkenteni fásultságukból, míg a néha vitákat provokáló, máskor az emlékezet felidézését célzó, családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel való együttlétek hangulatjavító hatásúak.

Nem lehetett célunk az összes létező kutatás ismertetése, csupán annak érzékeltetésére törekedtünk, hogy amíg a kutatók nem találják meg az Alzheimer-kór kialakulásának okát, annak hiányában milyen nehéz ráakadniuk a különböző fázisokban jelentkező tünetek kezelésére, illetve, a beteg és környezete számára még nem terhes, élvezhető szakasz meghosszabbítására legalkalmasabb megoldásokra. Az érintetteknek és környezetüknek azonban ez lehet, hogy kevés. Ezért figyelmetekben ajánljuk a kutatásokról az interneten elsősorban angol nyelven elérhető anyagokat (Alzheimer, research keresőszavakkal). Ugyanakkor felhívjuk figyelmeteket, hogy fenntartásokkal kezeljétek az ott leírtakat és elsősorban az Alzheimerre szakosodott kutatóintézetek, egészségcentrumok információiban, tanácsaiban bízzatok.  

(A cikksorozat folytatásáért, és egyben záró részéért kattints IDE, és tudd meg, hogyan tehetsz meg mindent a megfelelő ápolás érdekében, ha magadra vállalod azt.)

Hozzászólások

Figyelmedbe ajánljuk!

Allergia teszt 400 anyagra (ételek, tartósítószerek, pollenek, állati anyagok...) + candida szűrés + hazavihető eredmény.
FÉRFIaknál gyakori tumorok szűrése nagy laborral, vizeletvizsgálattal a Benyovszky Központban
Íriszdiagnosztika tanácsadással dietetikus-fitoterapeutától állapotlappal