Szívünk néha szinte kiugrik a helyéről, máskor észre sem vesszük, hogy dolgozik. Ha megijesztenek, úgy érezzük, mintha megszűnne dobogni, máskor meg mintha eggyel többet verne a megszokottnál. Mikor beszélünk szívritmuszavarról és milyen veszélyekkel jár? 

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, ezért fontos ismerni a rizikófaktorait, tüneteit, kiszűrését, kezelési lehetőségeit. Nehogy valaki tévesen érezze magát biztonságban tőle, összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket róla.

Friss kutatások szerint a túlóra nem csak jelentősen megnöveli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, hanem abszolút kontraproduktív is.

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

A táplálkozás a szívünk egészségének megőrzése szempontjából is roppant fontos. Vannak olyan élelmiszerek amelyek szívünknek különösen előnyös, kedves tulajdonságokkal bírnak. Lássuk!

A szív a vérkeringésünk központjában található izmos aortapumpa, amely percenként 60-80-szor húzódik össze, ezzel tartva fenn a keringésünket. Folyamatos munkája biztosítja testünk valamennyi pontjának a vérellátását. Viszont romantikus kép is tartozik a szívhez, ami a szerelmes álmodozásokkal ellentétben valójában értünk dobog. De csak értünk? Tényleg megszakadhat-e a szívünk másért?

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.