Érdekességek a szívünkről

2019.03.21. 18:00 Medibon

A szív a vérkeringésünk központjában található izmos aortapumpa, amely percenként 60-80-szor húzódik össze, ezzel tartva fenn a keringésünket. Folyamatos munkája biztosítja testünk valamennyi pontjának a vérellátását. Viszont romantikus kép is tartozik a szívhez, ami a szerelmes álmodozásokkal ellentétben valójában értünk dobog. De csak értünk? Tényleg megszakadhat a szívünk másért?

Összegyűjtöttünk néhány érdekességet az emberi szívről:

A Mayo Klinika kutatásai alapján publikált becsült adatok szerint, egy egészséges felnőtt ember szíve percenként 60-100 dobbanás között teljesít. Ebből tudni lehet, hogy egy egészséges ember szíve naponta 100.000-szer, az átlagos élettartam alatt pedig 2 milliárd 500 millió alkalommal dobban.
Hazánkban évente 10.000 feletti a száma azoknak a haláleseteknek, amelyeket szívroham okoz, a világban pedig 7,1 millióan vesztik életüket évente emiatt.
A megtört szív létezik egy szindróma neve. A megtört szív szindróma nem más, mint a szív ideiglenes betegsége, és olyan stresszhelyzet váltja ki, mint például egy szerettünk elvesztése. A tünete hirtelen mellkasi fájdalom, sokan azt hiszik, hogy szívinfarktusuk van.
A túl kevés kálium se jó a szervezetnek, mert ez szívritmuszavarhoz, alacsony vérnyomáshoz és szapora pulzushoz vezethet.
Az újszülötteknek a leggyorsabb a szívverésük, ami percenként 70-190 dobbanást jelent.
Megszakadhat-e a szív? Sajnos valóban létezik orvosilag ilyen probléma, legtöbbször heveny szívinfarktus szövődménye. Általában a bal szívkamra falának kiszakadása, ritkábban a szív két kamrája közötti fal, a sövény kilyukadása miatt következik be. Ha bekövetkezik kicsi az esély a túlélésre.
1982-ben ültettek be először műszívet, amit egy seattle-i fogorvos kapott.
Ha hetente 5-6 alkalommal fogyasztasz diót, mogyorót, és egyéb olajos magvakat, minimum egy maréknyi mennyiséget, azzal nagymértékben csökkentheted a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A hétfői átok: több kutatás is kimutatta, miszerint más napokkal szemben a hét első napján gyakoribb a szívinfarktus. Azt is feltárták, hogy a férfiak esetében a hétfőn bekövetkező szívinfarktus 20%-kal, míg a nők esetében 15%-kal magasabb.
Évtizedekig a szívet tartották felelősnek az érzelmeinkért, később kutatások hatására ezt a szerepet az agyunk kapta meg. Néhány éve egy kutatócsoport munkájának köszönhetően azonban kiderült, hogy a szív befolyással van az agyra, és a köztük lévő kommunikáció kétirányú. Ez hatással van szerveink működésére és életminőségünkre is. A szíved „kommunikál”, méghozzá azáltal, hogy felgyorsul, vagy éppen lassul a működése, valamint az idegrendszer közvetítésével és a hormontermelés változásaival is.

Ha szerenéd kivizsgáltatni, most ide kattintva kedvezményes vizsgálatcsomaggal teheted meg!

Nem baloldalon van a szíved, hanem középen, a mellkas közepén helyezkedik el.
1816-ban egy francia háziorvos, név szerint Théophile Laennec összetekert újságot használt arra, hogy egyik női betege szívét meghallgathassa. Ez volt a világon az első „sztetoszkóp”.
Kutatások szerint, a férfiak kopaszodása összefüggésbe hozható a szívbetegséggel. Ha a fej teljes hosszában hullik a haj 23%-kal nő a szívbetegségek kockázata, teljes hajhullás esetén ez 36%-ra emelkedik. Ha a kopaszodás magas koleszterinszinttel és magas vérnyomással is társul, akkor a kockázat még nagyobb.
A szív egyedi az átültetés kapcsán is, mivel ez az egyetlen szervünk, amit nem lehet átültetni, miután a vérkeringés leállt. Így a dobogó szív a kivétele után, régen jégbe került, és még 4 órán keresztül beültethető maradt. Ma már speciális tárolók révén, akár 12-15 óráig is tudják tárolni a beültetés előtt.
A női szív gyorsabban ver, mint férfiszív. Körülbelül hat ütéssel többet dobban percenként. Ezt a két nem szívének méretbeli különbségével is magyarázzák, mivel a férfiszív 25%-kal nagyobb, így egy dobbanás alatt több vért pumpál, mint a nőké.
Tévhit, hogy a tüsszentéstől megállhat a szív? Amikor hapcizunk, akkor nagyobb nyomás keletkezik a mellkasunkban, és ez hatással van a vér áramlására is a szívünkben. Egy rövid pillanatra megváltozhat a vérkeringés ritmusa, de tévedés azt hinni, hogy a szív ilyenkor kihagy egy ütemet.
Ha egy zene gyorsabb, mint a 60 ütem per perc, megemeli a vérnyomást és a szívünk ritmusát is. A hangerő és a gyorsaság teszi ezt, a zene műfajától, stílusától függetlenül.
Jó kedvvel védheted a szíved, mert ha nevetsz, az normalizálja a vérnyomásodat, ellazítja az érfalakat, amiken keresztül így több vér juthat el a test, különböző területeire.

Öthetes magzati korban kezd dobogni a szív, és utána meg sem áll, amíg élünk. Sok törődést érdemel, hisz mindent neki köszönhetünk. Óvd meg, és fektess hangsúlyt a megelőzésre időben!