Amikor a sok alvás sem elég – a krónikus fáradtság szindrómáról

2024.06.25. 00:48 Medibon

Rohanó, stresszes életmódunkban nehéz felismerni, hogy a fáradtság mikortól számít betegesnek. A krónikus fáradtságot régebben a hipochondria egyik jelenségének tartották, napjainkra azonban tisztázódott, és tudományosan alátámasztott, hogy a hónapokig tartó túlzott kimerültség és letargia hátterében komoly egészségügyi elváltozások is állhatnak.

A betegséget az 1980-as évek óta jegyzik, nagyobb arányban főleg fiatal, ambiciózus, törtető hölgyeknél jelentkezik és influenzához hasonló tünetekkel kínozza áldozatát.

Az orvostudomány egyelőre nem tud pontos magyarázatot adni kialakulására, hisz semmilyen bakteriális- vagy vírusos fertőzésre nem vezethetők vissza a tünetek (kivéve, amikor a fáradtság egy komolyabb megbetegedés egyik velejárója). Az elméletek között található olyan, amely szerint genetikai okokban kell keresni a magyarázatot, mások szerint tartós lelki problémák miatt alakul ki az extrém fáradtság.

A panaszok egyébként megegyeznek egy vírusfertőzés során átélt kellemetlenségekkel, a fő különbség azonban, hogy míg a fertőzés egy-két hét alatt enyhül és el is múlik, addig a krónikus fáradtság szindróma hosszú hónapokig is megkeserítheti a beteg életét.

A több hónapot vagy akár egy évet is meghaladó fokozott kimerültség hátterében a nem megfelelő étrendtől kezdve a pajzsmirigy problémákig gyakorlatilag bármi állhat és az alvás sem segít.

Kutatók nemrég felfedezték…

Hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők agyában háromféle elváltozás is tapasztalható, ha nem valamilyen komolyabb szervi elváltozás, megbetegedés áll a háttérben.

• Először is kevesebb a fehérállomány (a különböző agyi régiókat összekötő idegrostok) az agyukban, mint az egészséges embereknek.
• A másik meglepő elváltozást a homloklebenyt és halántéklebenyt összekötő ívelt rostkötegben figyelték meg, amely mértéke összefüggésben áll a szindróma súlyosságával.
• A harmadik eltérés pedig ugyanennek a rostkötegnek környékén figyelhető meg, ahol két ponton a szürkeállomány sűrűbb, mint az egészséges embereknél. 

A kóros fáradtsághoz idővel ízületi fájdalmak, duzzadt nyirokcsomók is társulhatnak azon kívül, hogy a hosszan tartó kimerültség miatt a páciens mind fizikailag, mind mentálisan egyre rosszabb teljesítményt nyújt.

Ez a felfedezés nagy előrelépést jelenthet a probléma megoldásának kidolgozásában. A kezelések legtöbbször csak időszakos enyhülést nyújtanak, a betegek nagyobb részénél a probléma időről-időre visszatér. A mindennapi életet nagyban befolyásoló szindróma táptalajt nyújthat komolyabb betegségek kialakulásának a kialvatlanság, és az ebből fakadó lehangoltság, motiválatlanság miatt.

Extrém esetben veszélybe sodorhatja a beteg munkahelyét, magánéletét, amely a későbbiekben depresszióvá súlyosbodhat. Az orvosok egyelőre megelőző tanácsokat tudnak adni, amelyek alapja az egészséges életmód, a megfelelő fizikai aktivitás, azaz sportos életvitel, egészséges étrend, elegendő alvás és a lehetőségekhez mérten a stressz kerülése.