Sokan gondolják úgy a magasvérnyomásos betegek közül, hogy állapotukat kizárólag gyógyszerekkel kezelhetik, pedig megfelelő életmóddal is lehet csökkenteni a vérnyomást. Természetes módszerekkel ráadásul egyrészt a gyógyszerek esetleges kellemetlen mellékhatásaitól sem kell tartani, másrészt a szövődmények kialakulásának esélyét is csökkenthetik.

Sokan ijednek meg, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra a mellkasi fájdalomtól, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni?

A szív a vérkeringésünk központjában található izmos aortapumpa, amely percenként 60-80-szor húzódik össze, ezzel tartva fenn a keringésünket. Folyamatos munkája biztosítja testünk valamennyi pontjának a vérellátását. Viszont romantikus kép is tartozik a szívhez, ami a szerelmes álmodozásokkal ellentétben valójában értünk dobog. De csak értünk? Tényleg megszakadhat-e a szívünk másért?

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet. 

A koleszterin körül mindenféle „mítosz” alakult ki, és sokan rettegett ellenségként gondolnak rá, ami fenyegeti az egészségüket. Cikkünk célja a tévhitek eloszlatása és a tények áttekintése a vitatott vérzsír témakörben.

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?

A Szív Világnapján érdemes lesz ellátogatni a Millenáris Park B épületéhez, mert egész napos családi programok, és ingyenes szűrővizsgálatok várják a látogatókat.

Szívünk néha szinte kiugrik a helyéről, máskor észre sem vesszük, hogy dolgozik. Ha megijesztenek, úgy érezzük, mintha megszűnne dobogni, máskor meg mintha eggyel többet verne a megszokottnál. Mikor beszélünk szívritmuszavarról és milyen veszélyekkel jár? 

Hazánkban 100 emberből több mint 50 szív- és érrendszeri betegségben hal meg, míg például rákban (ehhez képest csak) 25. Sokakat a bajra már csak a súlyos szívroham figyelmezteti, holott vannak korai, külső jelei a szívproblémáknak. Gondoltad volna, hogy a bőr, a köröm, a fül, a szem, a fog, illetve az ajkak is jelezhetik, hogy a szíved nem megfelelően működik?

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, ezért fontos ismerni a rizikófaktorait, tüneteit, kiszűrését, kezelési lehetőségeit. Nehogy valaki tévesen érezze magát biztonságban tőlük, összegyűjtöttük a leggyakoribb tévedéseket róluk.