A koleszterin körül mindenféle „mítosz” alakult ki, és sokan rettegett ellenségként gondolnak rá, ami fenyegeti az egészségüket. Cikkünk célja a tévhitek eloszlatása és a tények áttekintése a vitatott vérzsír témakörben.

Az érintett rövid ideig gyors, és szabálytalan szívdobogást észlelhet, időnként egy-egy nagyobb bedobbanással, vagy kimaradással. Repkedő érzésként is szokták jellemezni. Nézzük mik okozhatják.

Sokan gondolják úgy a magasvérnyomásos betegek közül, hogy állapotukat kizárólag gyógyszerekkel kezelhetik, pedig megfelelő életmóddal is lehet csökkenteni a vérnyomást. Természetes módszerekkel ráadásul egyrészt a gyógyszerek esetleges kellemetlen mellékhatásaitól sem kell tartani, másrészt a szövődmények kialakulásának esélyét is csökkenthetik.

Bevallottan sokan félünk egy, a szívünket érő hirtelen „támadástól”. Nem felesleges az aggodalom, hiszen hazánkban 20.000 feletti az évenkénti infarktusok száma. Ám ha időben felfigyelünk a testünk motorjának meghibásodását jelző tünetekre, megelőzhető a nagyobb baj.

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation (AF)Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

Komoly veszélyben vannak az idős, egyedülálló szívbetegek, gyógyszerelésük ellenőrzése az utóbbi időben gyakran nem volt megfelelő. A SZÍVSN (Segítünk Neked!) országos betegegyesületet első felmérései szerint az érintettek felének a stroke (szélütés) rizikója magas, számukra a megfelelő véralvadásgátló kezelés kulcsfontosságú. Egyelőre 150 beteghez mentek ki, és méréseik alapján minden második beteg gyógyszerelése további beállítást igényelt, volt, akihez azonnal mentőt kellett hívniuk. Most arra hívják fel a figyelmet, hogy rendkívül fontos a tartós egészségkárosodással járó következmények megelőzése a szívbetegek körében. Ennek érdekében indították el áprilisban az „INR-mérés a páciens otthonában!” kampányt.

Egy kevésbé markáns tünet, egy fokozatosan jelentkező fájdalom elbizonytalaníthat bárkit, hogy szüksége van-e az azonnali orvosi ellátásra vagy sem. Most a szívinfarktus és az angina pectoris tüneteinek változatosságaira, és különbségeire hívjuk fel a figyelmet. 

Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.

Kutatások szerint a túlóra nem csak jelentősen megnöveli a súlyos betegségek kialakulásának kockázatát, hanem abszolút kontraproduktív is. Nézzük milyen konkrét egészségügyi kockázatai vannak.

Sokféle okból zsibbadhat, fájhat a karunk. Általában a nyaki gerinc problémái okozzák ezt a kellemetlen tünetet, ám előidézhetik ezt olyan szívproblémák is, mint a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, a szívmegnagyobbodás. Mik okozhatják, mikor kell kardiológushoz fordulni vele?