A tüdőembóliáról, a tüneteiről, a teendőkről, a megelőzésről

A tünetei, és a súlyossági fokozatai mindig attól függnek, hogy milyen keresztmetszetű tüdőartéria záródik el, ezért igen széles skálán mozoghatnak.

A tüdőembólia tünetei

• Ha a kiságakat zárja el a trombus, akkor az az úgynevezett mikroembolizáció. Ez akár többször, ismételten is kialakulhat, és akár több apró eret is érintve. A jelei így nem lesznek annyira tipikusak, ám bizonytalan, elhúzódó mellkasi fájdalom, fulladásos panasz, heves szívverés, köhögés, szédüléses roham, ismeretlen eredetű láz esetén is gondolni kell rá.
• Ha közepes átmérőjű az elzárt tüdőér, akkor jelentkezik helyi szúró fájdalom, nehézlégzés, köhögés, és véres köpet. Ezek a tünetek nem egyszerre jelentkeznek, és napok múlva akár láz is csatlakozhat hozzájuk.
• Ha a főtörzs artériában áll meg a vérrög, a tünetek hirtelen kezdődnek, és elég markánsak. A klinikai tünetei: erős mellkasi fájdalom, köhögés általában véres köpettel, nehézlégzés, szapora légzés, szapora szívverés, légszomj, zihálás, lábduzzanat, verejtékezés, hidegrázás, halálfélelem, ájulás. Ha mindkét főtörzs artéria egyszerre záródik el, akkor az sajnos azonnali halált okoz. 

A tüdőembólia magas halálozási aránnyal járó, kritikus állapot, gyanú esetén azonnal mentőt kell hívni, és kórházba szállíttatni!

A tüdőembólia esetén teendők

Tüdőembólia gyanúja esetén, fontos, hogy nem szabad mozognia! A személyt óvatosan, kevés mozgatással, fél ülő helyzetben kell kórházba szállítani, mert izommunka hatására az embóliaforrás vérrögből újabb darab szakadhat le, ami az érpálya további helyein is elzáródást, így újabb tüdőembóliát okozhat.

A tüdőembólia kórjóslatát továbbá az újbóli előfordulását, a súlyossági fokozata, a diagnózis, és a kezelés megkezdésének időpontja, az alapbetegség, és a páciens életkora határozza meg. Az orvos által beállított vérhígító kezelés a kiújulás veszélyét akár 80-90%-kal csökkentheti.

A tüdőembólia megelőzése 

A megelőzés egyik fontos feladata a vénás pangás csökkentése, azért, hogy a tüdőembóliát megelőző mélyvénás trombózis kialakulásának esélyét csökkentsük.

Ez például visszér esetén gumiharisnya, lábtorna. Amenyiben tartósan ágyban fekvő a személy, fontos a láb masszírozása, gyakori mozgatása. Hosszú, tartós ülőhelyzet (ülőmunka, utazás,...) esetén is időt kell szakítani egy kis mozgásra, sétára, a lábak átmozgatására.

Műtétek után, pitvarfibrillációban, rákos betegeknél gyakran megelőzésképpen bőr alatti injekcióban heparint (véralvadásgátló) adnak. Egyes alapbetegségek esetén, mint amilyen az antifoszfolipid szindróma, vagy a thrombophilia (Leiden-mutáció) is véralvadásgátló kezelésben kell részesíteni a pácienst.

Forrás: WEBBeteg, Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász