Amit tudni kell a kullancsokról - Ismerjük meg, hogy hatékonyan védekezhessünk!

A kullancsok, a természetes környezet részeként, mindig is itt voltak körülöttünk, így mára tévhitek egész sora kapcsolódik hozzájuk, de nézzük, hogy mivel is állunk szemben.

Először is nem beszélhetünk általánosságban kullancsokról, hiszen a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai alapján a kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Hazánkban közel kéttucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).¹

Azt a tévhitet is eloszlathatjuk, hogy a kullancsok a fákról potyognak. Valójában fűszálakon, a bokrok levelein, legfeljebb 1,5 méter magasságban, a lábaikon lévő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodnak, és várakoznak a megfelelő táplálkozási alkalomra. A vért adó gazdát az általa kilélegzett szén-dioxidból, a bőrön át kiválasztott különböző anyagokból, a testhőmérsékletből és a mozgás keltette rezgésekből álló komplex inger révén érzékelik. A gazdaszervezet tollazatára, bundájára, ruházatára a lábakon lévő karmok segítségével kapaszkodnak fel. A kifejlett nőstények – amelyek az embert érő csípések túlnyomó többségéért felelősek – vérrel teleszívott állapotban eredeti méretüknek mintegy 10-szeresére duzzadnak meg. 

Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön tovább mászik és akár több tíz percen keresztül keresi a bőrön a megfelelő beszúrási helyet. A bőrből magától csak 7-9 nap múlva, a vérszívás végeztével esik le.²

Ami a kullancsot veszélyessé teheti, hogy a fertőzéseket vektorként – vérszívás közben – az emberbe juttathatják.²

Közép-Európában az egyik leggyakoribb kullancsok által terjesztett vírusos betegség az FSME-vírus* okozta agyvelőgyulladás. ^1,2

A fertőzés az esetek jelentős részében tünetmentes. Az esetek kisebb részében 7-14 napos lappangási időt követően, enyhe betegségtünetek (láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás stb.) jelentkeznek, majd néhány nap múlva a panaszok megszűnnek. Minden ötödik betegnél azonban egy második, lázzal és a központi idegrendszer gyulladásával járó szakasz is követi az elsőt, a csípés utáni 3-4. héten. A betegség ilyenkor kórházi ellátást és esetenként intenzív kezelést igényel. Specifikus terápia nincs, de a fertőzés védőoltásokkal megelőzhető.¹

A másik gyakori kullancs által okozott betegség a Lyme-kór, amelynek legjellegzetesebb, az esetek 60-80%-ában előforduló klinikai tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában 7-10 napos (de minimum 48 órás) lappangási idő után, a csípés helyén jelentkezik. A bőrjelenséget leggyakrabban csak enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kíséri, de súlyosabb tünetek is felléphetnek. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható.¹

Amivel még fontos tisztában lenni, hogy nem minden kullancs hordoz fertőzést, de a kockázat 

fennállhat, így érdemes egyeztetni háziorvosunkkal, hiszen az említett fertőzések közül az FSME-vírus ellen már évtizedek óta elérhetőek olyan védőoltások, amelyek segíthetnek a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás megelőzésében. Ideális a kora tavasszal megkezdett oltásrend, így akár 1 hónapon belül védettséget lehet szerezni a vírus ellen szeretteink és saját magunk számára is.^1-3

Referenciák:

*FSME-vírus: Frühsommer Meningoenzephalitis Virus, kullancsencephalitis vírus

1. NNGYK Lakossági tájékoztató a kullancsokról https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/1078-tajekoztato-a-kullancsokrol Utolsó megtekintés:2025.04.02.
2. Epinfo Országos Epidemiológiai Központ 2. módszertani levele a kullancsok elleni védekezésről. Elérhető: https://www.nnk.gov.hu/attachments/article/1078/OEK_modszertani_levele_2009.pdf 
3. Módszertani levél a 2025. évi védőoltásokról. Elérhető: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugy/modszertani-levelek/2790-2025-az-nngyk-modszertani-levele-a-2025-evi-vedooltasokrol.html