Hámlás - a bőrsejtek tömeges öngyilkossága

A túl sok napozást követő leégés, és utána a lehámlás nem azt jelenti, hogy az UV-sugárzás roncsolta, majd elpusztította a bőrsejtjeinket. Igazából a bőrünkben található DNS szenved el annyira súlyos sérüléseket, a bőrsejtek inkább elpusztulnak, hogy megelőzzék a rák kialakulását.

Az UV sugárzás hatása a bőrünkre

A Napból érkező UV-sugárzás károsítja a DNS-ünket úgy, hogy a nagy energiájú sugárzás hatására felcserélődnek a bázispárok, és rossz helyre kerülnek a DNS betűinek megfelelő nukleinsavak. Kisebb / rövidebb idejű sugárzásnál csak néhány cserélődik fel, míg erősebb / hosszabb idejűnél akár több millió. Többnyire még a nagyobb sugárzásnak sincs súlyos következménye, mert elegendő üres terület van a DNS-ünkben ahhoz, hogy a nukleinsavak felcserélődését tolerálja helyrehozza a szervezetünk. 

Hámlás - a bőrsejtek tömeges öngyilkossága

Akkor válik a helyzet veszélyessé , amikor a sejt már nem tudja helyrehozni a DNS-hibát, a betűsorozat egy része törlődik, duplikálódik, vagy rossz helyre kerül, és úgy is marad. Ez rákot, vagy genetikai rendellenességet eredményezhet.

Miután a bőrsejtben elszaporodnak a hibák (többnyire a T betűvel jelölt timin nukleotidbázisból keletkeznek párok, amik szorosan összetapadnak), a sejt rendszerint elhal, öngyilkosságot követ el. Ezt nevezzük programozott sejthalálnak, vagy apoptózis-nak, mely során a DNS és a maganyag lebomlik, a sejtalkotók és a citoplazma feldarabolódik, ám a membrán ép marad.

Az apoptózis teljesen megszokott jelenség a többsejtű élőlényekben, egy átlagos felnőtt ember esetében naponta 50-70 milliárd sejt pusztul el ilyen módon. A sugárzás hatására történő sejt öngyilkosság, egy végső megoldásnak számít, a folyamat aktiválásában több gén szerepet kap, önmagában a nagy mennyiségű UV-B-sugárzás nem elendő hozzá. Viszont a káros UV sugárzás okozza azt, hogy tömegesen indul be ez a folyamat, és ilyenkor hámlik le a bőr külső rétege.

Azok a sérült bőrsejtek, amelyek nem hámlanak le, és nem tudják megjavítani magukat, egy kis idő elteltével korlátlan szaporodásnak indulhatnak, azaz rákos folyamatok kiindulópontjává válthatnak. 

Leégéskor a bőr vörösödését nem a bőrünk pirosra sülése okozza

A leégett vörös színnek a bőrünk festékanyagához, a melaninhoz, illetve általánosan a bőr színéhez nincsen köze. A túl sok UV-sugárzást kapott bőr károsodik, a szervezet pedig reagál a sérülésre úgy, hogy megnöveli a véráramlást a hajszálerekben az érintett bőrfelület területén, mert a vértöbblet segíti a gyógyulási folyamatokat. A leégett bőrünk pirosossága, az igazából nem a bőr színe, hanem a szokásosnál több vér a hajszálerekben. Ezt egyszerűen le lehet ellenőrizni, csak a leégett bőrfelületet kell megnyomnunk az ujjunkkal, ami így rövid időre el fog fehéredik, majd újra visszapirosodik, ahogy a hajszálerekből ki, majd visszaáramlik a vér egy része. Lebarnult bőrnél a bőr maga válik sötétebb színűvé, így a megnyomásánál nem fog kifehéredni.  

A szervezetünk számos védőmechanizmussal rendelkezik, de érdemes inkább távol tartani a bőrünket a sugárzástól (a veszélyes: 11 és 15 óra közötti időszakban), így megelőzni a bőrrákot.