Ne tegyen beteggé a stressz

2015.01.17. 20:30 Medibon

Ne tegyen beteggé a stressz

A stressz életünk szerves része, amely egyrészt segítheti fejlődésünket, tanulási folyamatainkat, ugyanakkor állandó jelenléte komoly problémákhoz, betegségekhez vezethet.

A jó és a rossz stressz

Az életünkben elénk kerülő semleges, negatív vagy pozitív tapasztalatokra való reakcióink egyediek, így ahányan vagyunk, annyiféleképpen éljük meg az adott helyzetek generálta stresszt. Ennek hatására a testedben lejátszódó folyamatok felkészítenek arra, hogy megfelelő válaszokat adj a kihívásokra, esetenként pedig menekülésre késztetnek. 

A jó stressz az, amely által a testedben gerjesztett vegyi folyamatok, rövid időn belül, célod eléréséhez segítenek.

Ilyen például a vizsgadrukk, amely javítja agyad élességét és koncentrációdat növelő vegyi anyagokat, például kortizolt szabadít fel. Ám a hosszú ideig fennálló feszültség hatására az említett vegyületek már káros hatással lesznek előbb az erekre, majd a szívre is.

Ezért ha a döntésre késztető helyzetekben nem, vagy nem meg felelően lépsz fel, ha hosszan tartó, megszakítás nélküli, illetve váratlan és kezelhetetlen feszültségek nehezítik életedet, ez megbetegíthet, vagy súlyosbíthatja a már meglévő egészségügyi problémáidat.

Mitől leszel stresszes?

A stressz egyaránt összefügg életed külső és belső tényezőivel. Külső tényezők a munkád, a másokkal való kapcsolattartásod, a kötelezettségeid, a vita, a feszített élettempó, a fenyegető határidők, a munkahely elvesztésétől való félelem, a gyereknevelés problémái. A mikro és makró környezeted, így az otthonodban valamint az országban, a világban zajló események, vagyis mindaz, amivel napi rendszerességgel szembe találod magad, kihívásokat, nehézségeket, elvárásokat állít eléd, stresszt generál.

A belső tényezők szervezeted azon képességét jelentik, amellyel válaszokat találhatsz és adhatsz a felsoroltakra, vagyis befolyásolják, hogyan tudod kezelni a stresszt. Az eredményesség elsősorban tápláltsági, illetve általános egészségi állapotod, kondíciód, érzelmi jóléted, alvásod minőségének és pihentségi szintednek a függvénye, de mindenképpen egyedi.

Milyen betegségek kialakulását segíti elő a stressz?

Szervezeted, hormonjaid veszélyhelyzetként értékelik a stresszt és védekezni kezdenek ellene még akkor is, ha valójában téged nem fenyeget tényleges veszély. Nő a vérnyomásod, pulzusszámod és szaporábban lélegzel, a stressz hormonok gyakorlatilag szervezeted minden sejtjét reagálásra késztetik. Ezért hozható a naponta átélt stressz számtalan betegséggel kapcsolatba.

Ha hát- és gerincfájdalmak, nyak- és váll merevség, esetenként időleges látási zavar, tenziós és migrénes fejfájás gyötör, ezek hátterében állandó feszültség kiváltotta egészségtelen stressz állhat. 

A szemhéjon kialakuló, a köznyelvben árpaként ismert gyulladásos állapotot, a nehezen gyógyuló pikkelysömört, a szájban kialakuló aftát egyaránt generálhatja trauma, de az akaratlan izom összehúzódásokért, izomgörcsökért is felelős lehet a stressz.

A 2-es típusú cukorbetegség előszobájának tekinthető inzulinrezisztencia kialakulásában számos tényező játszik szerepet, amelyek között szintén megtalálható a folyamatos feszültség. A magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, stroke, emésztési problémák, bőrkiütések és olyan krónikus betegségek, mint például a rák kiváltó okai között is előkelő helyen szerepel az állandó feszültséggel terhelt életmód.

A stressz 25 százalékkal növeli a szívbetegségek kockázatát, mivel azok kialakulását segítő kockázati tényezők (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás és koleszterinszint, a dohányzás) mindegyikére negatív hatással van. Szinte hihetetlen, de a stressz az öregedést is elősegíti.

Gondoltad volna?

Bizonyított, hogy azoknál a nőknél és férfiaknál hízáshoz vezet a stressz, akiknek testtömeg indexük már korábbi, stresszmentes időszakukban is magas volt  Ez általában az étkezési szokásuk megváltozásával magyarázható. Azonban, míg az ebbe a körbe tartozó férfiaknál átlagban csak a munkahelyi stressznek van kedvezőtlen hatása, a nőknél az érzelmi életükkel összefüggő stressz vezet elhízáshoz.

Ha stresszes életmódot folytatsz, lassul az emésztésed, lassabban égeted el a kalóriát, vagyis nehezebben fogysz és könnyebben szedsz fel plusz kilókat. A stressz inzulinszintedet is megemeli, ami megkönnyíti szervezetedben a zsírraktározást.

Érzelmi tüneteket is generálhat a stressz. Ilyen például az idegesség, szorongás, vagy a megváltozott étkezési szokás, mint például a túlevés. De a lelkesedés és energia elvesztése, az olyan hangulatváltozások, mint az ingerlékenység és depresszió is utalhatnak stresszes állapotra.

Veszélyek és veszélyeztetettek

A stressz alatt lévők hajlamosabbak az egészségtelen viselkedésre. Úgy gondolják állapotuk folyamatos alkoholfogyasztással, az elszívott cigaretták számának növelésével és droghasználattal ellensúlyozható. Ám, ha ezt még a testmozgás csökkentésével, egészségtelen étkezéssel is súlyosbítják, a hatás épp ellenkező lesz, a tünetek is súlyosbodnak. Mindez egy ördögi kört eredményez, amibe ha bekerülsz, nem, vagy csak nagyon nehezen tudsz kiszállni.

Mivel egyéni, hogy kire milyen hatással vannak a külső tényezők és az azokra adott kedvező vagy rossz, vagyis állandó feszültséget generáló reakciók, nehéz meghatározni kik vannak leginkább kitéve a stressznek. Néhány általánosításra azonban így is van lehetőség.

Akiket támogató mikro- és makroközösség vesz körül, azok nemcsak stressz mentesebben élnek, de mentális egészségük is jobb, mint az izoláltan, megfelelő szociális támogatás nélkül élőké.

Akik naponta küzdenek a megélhetésért, alultápláltak, kialvatlanok és szervezetük legyengült, ők állandó stresszhelyzetben élnek. Ha nem is ugyanilyen mértékben, de ugyancsak a veszélyeztetettek közé sorolhatók a gyerekek, a tinédzserek, a fiatal házasok, a dolgozó szülők és az idősek, vagyis minden, az életkorok és formák átmenetében érintett társadalmi csoport.

Egyes, a testük változása, a velük szemben támasztott egyre növekvő igények kezelésére képtelen tiniknél a stressz a későbbi mentális és fizikai egészségükre is kihat, esetükben kockázati tényezőként ismert a krónikus szorongás, a depresszió, legrosszabb esetben az öngyilkosság.

Mi tehetsz ellene?

A stressz leküzdéséhez nem kell feltétlen orvosi segítség. Szerencsére léteznek hatásos feszültség kezelési technikák. Egy barátokból, családból álló szociális háló, oktatási, művészeti, sport vagy más, pozitív hatást kiváltó csoportokhoz valló tartozás közömbösítheti a stresszt kiváltó szubjektív tapasztalatokat. A szeretetteljes környezet mellett a meditáció, vagy más relaxációs technikák, a testmozgás szintén csökkenthetik a stresszes órák, napok számát, sőt akár el is kerülheted, hogy állandó feszültségben élj.

A rendszeres testmozgás szorongásoldó, antidepresszáns és az alvást is kedvezően befolyásolja. Vagyis ha kiszállsz az autódból és lábad lesz a fő közlekedési eszközöd, máris tettél valamit a stresszes életed ellenében.

Mivel a pihenésre összpontosító, a fiziológiai változások termelte stressz oldására alkalmas meditáció csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot, így kedvezően befolyásolja a tipikus stressz jeleket, a szorongást és a depressziót.  Segít úgy alakítani a gondolataidat, hogy a megnyugvást hozó „harcmentesek” kerüljenek előtérbe.

Az elégedettséget eredményező munkának is lehet gyógyító ereje. Hatására olyan folyamatok indulnak el testünk stresszel összefüggő egységei között, amelyek oldják a feszültséget, esetenként akár eufóriát is okoznak, s ezzel párhuzamosan csökkentik a stressz generálta tüneteket.

Végső esetben egészségügyi szakember segíthet tanácsadással, vagy javasolhat eredményhez vezető kezelést. A vényköteles stresszoldó gyógyszerekkel azonban, orvosi ellenőrzés mellett is óvatosan kell bánni, mert kontraproduktívvá válhatnak. Enyhébb esetekben ezért inkább a már említett természetes stresszcsökkentő módszerek ajánlottak.

Azonban poszttraumás stressz, klinikai depresszió, szorongásos rendellenességek a természetes lehetőségek mellett gyógyszeres kezelést is igényelnek.  .

Ha el akarod kerülni a stressz okozta ártalmakat, tarts az élet minden területén időnként szünetet. Munkaidőben a kávézás helyett sétálj tíz percet és a hétvégén lazíts, pihenj, ne oszd be minden percedet. Pihentebben a stressz jelei is könnyebben feltűnnek, így időben lendülhetsz ellentámadásba.

Ha mégis úgy érzed, képtelen vagy magad kezelni a feszültéséggel teli helyzeteket, kérj orvosi segítséget. Egy jó neurológus, egészségi állapotodat felmérve, tüneteidet csökkentő, a stressz legyőzésében segítő anti-stressz csomagot állít össze, amely nemcsak a stressz legyőzésében, de későbbi elkerülésében is segítségedre lehet. 

Szeretnéd, ha a stressz nem hagyna maradandó nyomokat az egészségeden? Kattints IDE.

anti-stressz-csomag, neurológiai vizsgálat,

Hozzászólások

Figyelmedbe ajánljuk!

NŐKnél elterjedt tumorok szűrése nagy laborral, vizeletvizsgálattal a Benyovszky Központban
Otthoni alvásvizsgálat orvosi kiértékeléssel a Benyovszky Orvosi Központ közreműködésével
Allergia teszt 400 anyagra (ételek, tartósítószerek, pollenek, állati anyagok...) + candida szűrés + hazavihető eredmény.