Kő kövön nem marad(hat)

2014.09.29. 01:10 Medibon

Kő kövön nem marad(hat)

Létezik egy szinte elviselhetetlen deréktáji, az alhas, a hát, a láb irányába sugárzó fájdalom, ami az esetek 75 százalékában szinte egyik óráról a másikra megszűnhet. Ez a vesekő okozta vesegörcs.

A vesék a 12. bordák magasságában két oldalt, a hasi szervektől és a hátizmoktól védve a hashártya mögött, a gerincoszlop két oldalán helyezkednek el. Kéregállományukban választódik ki a vizelet, amely a vesemedencébe, majd a húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba jutva, a húgycsövön keresztül távozik.

Ha veséid egészségesen működnek, az azt jelenti, hogy nemcsak a rajtuk átfolyó vérből történő folyadék kiválasztást, de méregtelenítő és a szervezeted vegyhatását egyensúlyban tartó szabályozó funkciójukat is kiválóan végzik. Az egészséges vesék a tőlük elvárt mértékben termelik a vérképzést és a vérnyomás szabályozását befolyásoló anyagokat is.

Két leggyakoribb betegségük a vesemedence gyulladás és a vesekő, cikkünkben ez utóbbira összpontosítunk.

A vesekő okozta vesegörcs általában csak az egyik vesét érinti. A nemek közötti megoszlása 20/80 a férfiak javára, de kialakulása és a kő összetétele a földrajzi elhelyezkedésnek is függvénye, a meleg égövi területeken gyakoribb.

Hogy keletkezik a vesekő és miért?

A vesekövek a vér tisztítása folytán a vesébe kerülő ásványi és vegyi anyagokból kialakuló kristályok, melyek mérete a szemmel nem láthatótól a két-három centisig, vagy ennél jóval nagyobb méretűig, akár az egész vesemedencét kitöltőig változhat.

Amíg a vesében vannak, általában „észrevétlenek”, tüneteket többnyire a húgycsőbe távozva, vagyis a húgyutat elzárva okoznak. Ilyenkor a húgycsövet irritáló kő, és a vesébe szorult, mind erősebb koncentrációjú vizelet váltja ki a fájdalmas görcsökkel járó tüneteket.

Kialakulásának oka éppúgy lehet genetikai hajlam, mint a túlkoncentrált vizelet, a vizelet sav-bázis egyensúlyának megbomlása, vagy a mellékpajzsmirigy túlműködése. A vizelet kedvezőtlen vegyi-, illetve ásványi anyag koncentrációja, és az A-vitaminhiány, vagy a kőképződést segítő étrend is felsorolhatók az okok között. Kialakulhat kőképző sókkal túltelített vizelet esetében, de akkor is, ha hiányoznak a vizeletből a kőképzést gátló anyagok. Húgyúti rendellenességek, például szűkületek, fertőzések is elősegíthetik a kőképződést.

Volt, nincs – vagy mégis?

A kisebb kövek testmozgás, rázkódás (például göröngyös úton járműben utazás) közben feloldódhatnak, és spontán távozhatnak a szervezetünkből, ám a tompa, deréktáji fájdalom még napokig marad. Így ürül a kövek 75 százaléka.

Távozásukat vízhajtók, bő folyadékbevitel, kőhajtó gyógyszerek is segíthetik. A nagyobb, cm-ben mért átmérőjű köveket – elhelyezkedésüktől, méretüktől, összetételüktől függően – lökéshullámokat generáló készülékekkel történő vesekőzúzás útján, rosszabb esetben műtéttel távolítják el.

Őrült fájdalom és más indikátorok

A vesekő okozta rohamok minden előjel nélkül, hirtelen jelentkeznek, és erős – néha hasmenéssel és hányással járó – görcsös fájdalmat okoznak, amit gyakran hasonlítanak a szülési fájdalomhoz. (Persze a végkifejlet között nagy a különbség, mégis a görcsöktől spontán és nem műtéti úton megszabadulók közül sokan kiáltanak fel úgy, hogy „megszültem a követ”.)

A bal-, vagy jobboldali deréktáji fájdalom szétsugárzik a testben, így a lágyékban, a hólyagban, a combbelsőben, és a hátban is jelentkezik. A rohamokat vizelési inger kísérheti, és vér is megjelenhet a vizeletben, ám ez gyakran csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. A fenti tünetek lázzal is járhatnak.

Ha sokat iszol, kisebb a kockázat

Mint sok más betegségre, úgy a vesekő kialakulására is hatással vannak a táplálkozási szokásaid, többek között az egyoldalú táplálkozás, az elhízás, a kevés folyadékbevitel, de a mozgásszegény életmód is. A belgyógyászati és hormonális betegségek, a cukorbetegség is elősegíti a vesekőképződést. A vizeletpangással járó anatómiai elváltozások, a fejlődési rendellenességek is hajlamosító tényezők.

Mivel a vizelethajtó gyógyszerek növelik a vizelet kálcium koncentrációját, ezek fogyasztása is kockázati tényező lehet. Állandó stressz hatására csökkenhet a veséiden átáramló vér mennyisége, ami a vizelet kiválasztására is kihat. A koncentrálódó vizelet szintén megágyaz a vesekő kialakulásának. A nem az évszaknak megfelelő folyadékfogyasztás okozta vizeletkoncentráció miatt nyáron az átlaghoz képest több vesekő panaszos jelenik meg az urológiákon.

Ma már a klímaváltozást is a kockázatok közé sorolják, mivel kedvezőtlen következményei között az átlaghőmérséklet emelkedésén túl, a forró napok számának növekedését is számon tartják.

Vizeletből is kimutatható

A fizikális vizsgálat a vese érzékenységének megállapítására és így a hasonló görcsös tüneteket produkáló betegségek, mint pl. az epehólyag vagy a vakbélgyulladás kizárására szolgál.

A kőképző anyagok jelenlétét és mennyiségét egy 24 órás vizeletgyűjtésből származó mintából határozzák meg. A számítógépes tomográfiával (CT) - a későbbi beavatkozás formájának eldöntését segítve - már a kő helye és mérete is egyértelműsíthető. A néhány mm-es kövek kimutatására is alkalmas UH-os vizsgálat a húgyhólyagban, a húgyvezetékben és a vesében lévő követ is érzékeli. A hasi röntgen a húgysavköveket ugyan nem jelzi, de feltárja például a kálcium kövek jelenlétét.

Pontos diagnózist az urográfia adhat, amikor is a vénába fecskendezett sugárfogó anyagot a vese kiválasztja és a meghatározott időnként készülő röntgenfelvételeken jól látható mind a kő, mind annak a húgyutakban elfoglalt helye.

Tegyél meg mindent, hogy elkerülhesd

A kőképződést elsősorban az elegendő mennyiségű, rendszeres folyadékbevitellel lehet megelőzni. Hogy elkerüld, napi két-három liter folyadékot – elsősorban nátriumszegény ásványvizet, esetleg gyógyteát – kellene fogyasztanod, amit fokozott izzadással járó tevékenység, illetve hőség esetén növelned kell. A vizelet színének figyelése jó módja annak, hogy megállapítsd, elég vizet iszol-e. Ha sötét és sárga, többet kell innod.

A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel mellett a stresszmentes életmód is gátját szabhatja a vesekőképződésnek. Az újabb kőképződés megelőzhető a már eltávolított, vagy magától távozott kövek elemzését figyelembe vevő étrendváltoztatással.

Ha kalcium tartalmú volt a köved, mértékkel fogyassz tejtermékeket, kakaót, csokoládét, spenótot. Húgysavkövesség esetén a húsfélék, kiemelten a vörös- és vadhúsok kerüljenek ki az étrendedből.

Fogyassz minél több gyümölcsöt és zöldséget, mivel így a kőképződéssel szemben védelmet nyújtó A-vitaminnal és béta-karotinnal látod el szervezetedet. Az alkohol, és egyes élelmiszerek, például a már említett húsokon kívül a feldolgozott húsfélék, a sajt, a hal stb. fogyasztását viszont ajánlatos visszafogni, ahogy az oxalátokban gazdag ételekét is. Ez utóbbiak között van például a kakaó, a dió, a bors, a rebarbara, de a spenót és a paradicsom is közéjük tartozik. Az ajánlott ételek listájáról a nehéz, túl zsíros ételek is hiányoznak.

Azok, akik már egyszer megtapasztalták, milyen fájdalommal jár ez a gyakran megfelelő folyadékbevitellel és az étkezési szokások megváltoztatásával megelőzhető betegség, örökre igyekeznek megszabadulni a vesekő okozta görcsök emlékétől. Ha nem akarsz te is közéjük tartozni, igyekezz megelőzni a kőképződést. 

Hozzászólások

Figyelmedbe ajánljuk!

NŐKnél elterjedt tumorok szűrése nagy laborral, vizeletvizsgálattal a Benyovszky Központban
FÉRFIaknál gyakori tumorok szűrése nagy laborral, vizeletvizsgálattal a Benyovszky Központban
Otthoni alvásvizsgálat orvosi kiértékeléssel a Benyovszky Orvosi Központ közreműködésével