Lyme-kór: miért kezelik félre sokszor?

2024.03.17. 00:00 Medibon

orvosi ajánlat

A kirándulások, táborozások, a sátoros fesztiválok, az erdei séták után érdemes testünk minden négyzetcentiméterét átvizsgálni, az esetleges kullancs-fertőzés megelőzése érdekében, mert ezzel az egyéb betegségeken kívül, akár a Lyme-kórtól is megóvhatjuk magunkat.

Miért kezelik félre gyakran a Lyme-kóros betegeket?

• A Lyme-kór első tünetével, az úgynevezett vándorló, körkörösen piros bőrpírral (a jellemző bőrtünet a fotón látható) sokszor a bőrgyógyászt keresik fel, aki tévesen felületi kezelést ad rá amivel az elváltozás megszűnik, de a kór nem tűnik el.
• A Borellia baktérium befészkeli magát az ízületi tokba vagy a bőrréteg alá, ahol keserves ízületi fájdalmakat okoz. Ezekkel reumatológushoz, ortopédushoz fordulnak, akik szteroidos kezelést, gyulladáscsökkentőt adnak, ezek viszont ugyancsak a tünetek kezelése. A fájdalmak mellett a Lyme-kórosak az esetek 20%- ában maradandó idegrendszeri károsodást is szenvednek.
• A Lyme-kór alattomos betegség, mert előfordul, hogy csak évekkel a csípés után jelentkeznek tünetei, ráadásul mivel igen sokféle panaszt (bőrelváltozásokat, ízületi gyulladást és nagyon ritkán szívizomgyulladást is) produkálhat, könnyen összetéveszthető más betegségekkel.

Több tízezren küszködnek krónikus ízületi gyulladásokkal, idegrendszeri problémákkal, vagy depresszióval anélkül, hogy tudnának róla, Lyme-kórosak.

Fontos tények:

• A Lyme-kór százszor gyakoribb, mint a szintén kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás.
• Hazánkban a kullancsok 12-50% fertőzött. 
• Évente csak kb. 1000 esetet jelentenek be, a valódi gyakorisága ennek a tízszerese is lehet.
• Minél hamarabb kiszedjük a kullancsot, annál kisebb az esélye a fertőzésnek.
• A rovarriasztók nem nyújtanak 100% védelmet.

A patikában kapható kullancstesztek is téves diagnózist eredményezhetnek, mert ha ki is mutatja a Borellia baktériumot, nem tudni biztosan, hogy jutott-e annyi baktérium a szervezetbe, amennyi a Lyme-kór kialakulásához kell, illetve azt sem tudja megjósolni, hogy az immunrendszer legyőzi-e vagy sem. Ezért inkább szakorvoshoz kell fordulni vele!

“A Lyme-kór diagnosztizálását tovább nehezítheti, hogy a Borrelia baktérium a kullancs által termelt fehérjének köszönhetően könnyen kijátssza az immunrendszert. A vérvétel során szerológiai vizsgálatot végeznek, ilyenkor az immunrendszerünk által termelt ellenanyagok mértékét vizsgálják, ami becsapós lehet, mivel a fertőzöttség különböző fázisaiban különböző ellenanyagokat termelünk. Így ha az eredmény pozitív is lesz és megkezdődik az antibiotikus kezelés, könnyen lehet, hogy a fertőzés már régen megszűnt és feleslegesen szedjük az antibiotikumot. Emiatt lényeges, hogy a megfelelő módszerekkel és körültekintően történjen meg a betegség diagnosztizálása” - ismertette a divany.hu-nak dr. Földvári Gábor biológus, az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai és Állattani tanszékének egyetemi docense.

A Lyme-kórról

Ezt a kórt a kullancsok terjesztik és olyan bakteriális fertőzést jelent, amire először bőrtünetek utalnak, de gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat is, később, kezeletlen állapotban pedig ízületi és izomfájdalmakat is generálhat, veszélyes következménye az  agyhártyagyulladás is.

Hogyan alakul ki a betegség?

A kullancscsípés során a fertőzött kullancsból Borellia baktérium kerül a szervezetbe, és a vérkeringés révén szinte minden szervhez eljutnak a kórokozók. A bőr, a szív, az ízületek, a szem, a központi idegrendszer különösen érzékeny területek a kullancsfertőzésre.

Az érzékenyebb területeken jelentkező szimptómákat kiválthatják a fertőzésért felelős baktériumok is, de a „megtámadott” szervezet immunrendszerének sejtjei által termelt ellenanyagok is okozhatnak tünetet a mimikri során.

Tünetek, melyek hátterében Lyme-kórt gyaníthatsz

A kullancs okozta Lyme-kór tünetei 3 stádiumban mutatkozhatnak meg:

• Lokalizált stádium, amikor ott mutatkozik meg a fertőzés, ahol a csípés történt.
• Disszeminált, amikor a fertőzés szerteágazik a szervezetben.
• Perzisztáló stádium, amikor a kórokozó sokáig marad a szervezeten belül.

Az első stádiumban

• Erythema migransnak nevezik a bőrön kialakult vöröses, olykor viszkető foltot, ami a lokalizált stádium esetében jellemző. Legtöbbször olyan helyen is kialakulhat, ahol észre sem vesszük, vagy csak 10-14 napot követően lesz akkora, hogy észrevegyük. Bár ebben az esetben elsősorban a csípés helyén vagy környékén alakul ki a folt, előfordulhat más testtájon is. A foltot körülvevő kör felszívódhat, sőt akár 2-3 hét után maga a folt is eltűnhet, de az esetek 20 százalékában kiújulhat. Az is előfordul, hogy nem alakul ki ez a látványos tünet, és olyan betegek is vannak, akiknél megfázásos szimptómák, vagy ízületi és izomfájdalmak, migrén jelzik a bajt. A tünetek sok esetben úgyis elmúlnak, ha nem kezelik azokat.

A Lyme-kór második stádiumában

• Több szervet is célba vehet a kórokozó. Erre a szakaszra leginkább az ízületek lokalizációja jellemző. A fertőzést követő fél évben több ízületet is érintő fájdalom és gyulladás jelentkezik. A kórokozó agyhártyán, valamint az agy szövetében keltett gyulladása idegrendszeri szimptómákat is okoz ebben a stádiumban. Ilyenkor jellemző az erőteljes fejfájás, a nyaki izmok merevsége, fényérzékenység.

A harmadik stádiumban

• a fentebb említett idegrendszeri tünetek tovább fokozódnak, akár a vegetatív idegrendszert is érintő bénulások keletkezhetnek a testben, amik széklet-és vizeletürítési zavarokkal is járhatnak.

A Lyme-kór diagnosztizálása

• A Lyme-kórt okozó kórokozó által termelt antitestek vérből történő kimutatása. A gyulladásra utaló laboreltérések megjelenhetnek az ízületi tokban összegyűlt folyadékban, valamint az agyvízben. A kiváltó baktérium is megtalálható ezekben a folyadékokban, de jelenléte az utóbbiban nem jelenti feltétlenül azt, hogy neurológiai tünetei is lesznek a kórnak.
• Létezik erre a célra olyan genetikai vizsgálat is, amivel kimutatható a baktérium. Ez azonban nem túl eredményes, mert az elpusztult baktériumokat is kimutatja.
• Olyan gyors tesztek is léteznek már, amikkel a kullancsból kimutatható a fertőzést okozó Borellia baktérium. Ez esetben is szem előtt kell tartani, hogy a csípés nem jelent biztos fertőzést, és az immunrendszerünk is legyőzheti a kórt, anélkül, hogy klinikai szimptómák alakulnának ki. Ezek a gyorstesztek tehát leginkább tájékoztató jellegűek.

FIGYELEM! A Lyme-kór esetében sok egyéb fertőzéses betegséggel ellentétben, nem alakul ki hosszantartó immunvédettség, ezért többször is kialakulhat egy embernél a Lyme-kór.

A Lyme-kór kezelése

A jól megválasztott, megfelelő adagban, és kellő ideig tartó antibiotikumos kezeléssel, a fertőzés tökéletesen gyógyítható.

A kialakult Lyme-kórnál a kórházi kezelés is indokolttá válhat szívtünetek, illetve súlyos központi-idegrendszeri szimptómák esetén.

Amennyiben a fertőzés hosszantartó ízületi panaszokkal jár, a sebészi kezelés is szóba kerülhet. Ez esetben a krónikus gyulladásban lévő ízületi membrán eltávolítására kerül sor.

Állapotosság esetén a magzatra káros lehet a Lyme-kórra használatos antibiotikus kúra, ilyenkor az orvos kénytelen másfajta antibiotikumot alkalmazni, de mérlegelheti a kezelés szülés utáni alkalmazását is, mert a Lyme-fertőzés nem akadályozza a magzat fejlődését.

Ha időben felismerjük és kezeljük a Lyme-kórt, akkor maradéktalan gyógyulás érhető el, ezért kullancs-veszélynek kitett helyzeteket követően rendkívül fontos az önvizsgálat.