Kemény és rugalmatlan? Kerüld el, hogy az érfalad ilyen legyen!
2024.04.07. 01:00 Medibon
Fájt már szinte ok nélkül a vádlid? Görcsölt a combod? Éreztél fekvő helyzetben szorító fájdalmat a lábadban? Ha nem, akkor sem lehetsz biztos abban, hogy kellően rugalmasak-e az ereid ahhoz, hogy maradéktalanul elláthassák feladatukat.
A perifériális verőérbetegség közismert nevén az érszűkület felismerése nem egyszerű, hiszen a tünetek testtájanként és a szűkület mértékétől függően is különböznek. Az alsó végtagok érintettsége a leggyakoribb.
Melyek az érszűkület tünetei a különböző stádiumokban?
- A betegség négy stádiuma közül az első nem jár tünetekkel, gyakran még ultrahangos (Doppler) vizsgálattal sem kimutatható.
- A második fázisban a szűkülő erek következtében csökken a szövetek tápanyag- és oxigénellátottsága, ami a vádliban fellépő, majd megszűnő fájdalommal vagy combgörccsel jár.
- Jellemző a fehér, hűvös bőr és az alig érezhető artéria. Az éjszaka, fekvő helyzetben jelentkező, s járáskor sem enyhülő fájdalmas érzés már a harmadik fázis jellemzője.
- Ha a beteg kezeletlen marad, következik a negyedik fázis, vagyis a láb elszíneződhet, lassan, vagy egyáltalán nem gyógyuló sebek, fekélyek alakulhatnak ki, a lábrészek elhalhatnak, és az amputáció sem kizárt.
Mivel a cukorbetegek fájdalomküszöbe magas, ők kezeletlen esetben gyakran már csak ez utóbbi tünetekre figyelnek fel, ezért számukra az alapbetegségükön túl, kiemelten fontos az évenkénti szűrővizsgálat, a kockázatok minimalizálása.
Mi történik a nyaki-, agyi ütőerek vagy szívkoszorúér beszűkülése esetén?
Más tünetek jelentkeznek a nyaki vagy agyi ütőerek beszűkülése esetén. Fülzúgás, látás- vagy mozgászavar, szédülés, memória- és vagy koncentrációzavar utalhat ilyenkor már kialakult érszűkületre. Ezek észlelése azonban már előrehaladott állapotot jelent, korábbi tünetek nem, vagy csak ritkán jelentkeznek. A szívünket tápláló szívkoszorúér beszűkülése fáradtságérzetet, szívtáji fájdalmat generálhat.
Milyen rizikófaktorok vezethetnek érszűkülethez?
A perifériális verőérbetegség kialakulására a magas vérnyomás mellett komoly veszélyt jelent a cukorbetegség, magas koleszterinszint, az idős kor, a családi érintettség, és a dohányzás is.
Magyarországon az érszűkület felől panaszmentes magas vérnyomásos betegek körében végzett boka-kar index meghatározás szerint a betegség előfordulási gyakorisága 14,4 % volt. Az egyéb társuló rizikótényezők esetén ez az arány még magasabb lehet.
A már említetteken túl, a mozgáshiánnyal összefüggésbe hozható túlsúly is növeli a kialakulás kockázatát. Nemeket tekintve a férfiak körében magasabb az előfordulási arány. Bizonyos munkakörök, elsősorban a mikrorezgésekkel, üléssel járók is veszélyforrások lehetnek.
Ha a felsorolt rizikófaktorok nálad is fennállnak, tanácsos évenként részt venned érintettséget feltáró (kizáró) szűrővizsgálaton.
Mit tehetsz az érszűkület ellen?
Az érfal szerkezetének átalakulás már 30-as éveidben elkezdődhet, így ha nem akarsz az említett tünetekkel szembesülni, sokat tehetsz az esetenként végzetes hatást kifejtő betegség ellen.
A természet is segít ebben, hiszen a szabadon termő, vagy kertedben termelt növények közül a fokhagyma, a mustármag és a fehérfagyöngy is jótékony hatással van az érrendszerre. Ez utóbbi érelmeszesedés elleni és vérkeringés-javító gyógyfűként ismert, míg a mustármag fogyasztásakor a szervezetedben felszabaduló mustárglikozoidok anyagcsere- és keringés serkentők.
A fokhagyma értágító hatása a magas vérnyomás és az érszűkület kialakulását is csökkentheti. Jótékony hatással van az erekre a hidegen sajtolt növényi olaj és a C-vitamin, a zöldségek, növények fogyasztása is, ám zárd ki étrendedből a kalóriadús ételeket! Mozogj sokat, fuss és/vagy sétálj, végezz rendszeresen vérkeringést javító lábtornát, s máris segítettél, hogy egészséges maradjon érrendszered!
Érszűkületben szenvedőként az egészséges érrendszerű társaidnál kétszer nagyobb esélyed van a szívinfarktusra vagy a stroke-ra!
Jelentősen csökkenthetné a megbetegedések számát a prevenció, a kockázatokról, a korai tünetekről, a szűrésekről szóló felvilágosítás. Jó példa volt erre az idén márciusban a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaságnak az európai "PAD and Vascular European Days" kezdeményezéssel karöltve tartott Érszűkület Napja. Ez alkalomból az ország hét településén várta szakorvosi tanácsadás, boka/karindex mérés (kis Doppler) és pulzus önvizsgálat oktatás az érdeklődőket.
Hogy tudhatod meg, elkerül-e a betegség?
A diagnosztikai módszerek is a testtáji érintettség függvényei. Az alsó végtagoknál az ún. boka-kar index meghatározása vezet eredményre. Ha az említett két helyen kézi UH készülékkel és vérnyomásmérő segítségével mért vérnyomásértékek aránya 0,9 alatti, az érszűkületet jelez.
Az érelmeszesedés korai stádiumára hívja fel a figyelmet az erekben mért gyorsult pulzushullám-sebesség. Az ennek mérésére alkalmas arteriográf készülékkel ugyan nem mutatható ki konkrét érbetegség, de a kóros értékek felhívják a figyelmet a rizikótényezők szűrésére.
Agyi és/vagy szívkárosodásra utaló tünetek esetén terheléses EKG, nyaki ér ultrahang vagy doppler mérés teheti egyértelművé a betegség jelenlétét. Ez utóbbi az alsó végtag érintettsége esetén is hatásos.
Szíved, érrendszered épsége jövőd meghatározója. A rugalmas érfalak szállítják tested minden porcikájához az éltető tápanyagokat és az oxigént. Tegyél azért, hogy minél tovább megőrizhessék rugalmasságukat, Te pedig az egészséged.
