ÉLETED RITMUSA - A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hete

2020.11.20. 00:00 Medibon

ÉLETED RITMUSA - A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hete

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation (AF)Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

A pitvarfibrilláció, más néven pitvari remegés vagy PF, a leggyakoribb szívritmuszavar. Akkor fordul elő, amikor a szív két felső ürege (a pitvarok) túl gyorsan, vagy kontrollálatlanul húzódnak össze.

A szívverést elektromos impulzusok vezérlik, a PF esetében ezek az elektromos impulzusok rendszertelenné válnak, így a két pitvar összehúzódásának összhangja is megszűnik. Ez rendszertelen, gyakran szabálytalan és/vagy szapora szívveréshez vezet, ami időnként remegésnek érződik. Amikor a szív rendszertelenül ver, akkor a vért sem pumpálja megfelelő hatékonysággal.

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hete során 2020. november 16. és 22. között hívják fel a figyelmet a leggyakoribb szívritmuszavarra, ami Európában 11 millió, Magyarországon pedig mintegy 300 ezer embert érint. A szabálytalan szívverés súlyos szövődményekhez, például vérrögök kialakulásához vezethet, illetve ötszörösére növeli a szívelégtelenség és 2,4-szeresére a szélütés kockázatát.

A pitvarfibrilláció korai felismerése és a kezelés időben történő alkalmazása azonban megváltoztathatja a betegség lefolyását és javíthatja a betegek életminőségét és várható élettartamát. A pitvarfibrillációban szenvedők legalább egyharmadának tudomása sincs arról, hogy szívritmuszavara van.  

Mindazonáltal vannak olyan egyszerűen megtanulható módszerek, amivel a betegek is ellenőrizhetik állapotukat. Ilyenek lehetnek például a pulzusszámlálás, pulzusszámláló okos-alkalmazások, vagy eszközök használata, az automata vérnyomásmérő aritmia kijelzésének külön figyelésére.

A gyógyszeres kezelés sajnos csak a betegek fele (52%) esetében hatásos5, így érdemes lehet  más, műtéti megoldást is keresni. A katéteres abláció olyan műtéti beavatkozás, amely során elroncsolják a szabálytalan ingereket adó gócot, vagy meggátolják a szabálytalan inger tovaterjedését. Bár ez a megoldás hatékonyabb a betegség súlybosodásának (progressziójának) késleltetésében, ennek ellenére a műtétre alkalmas betegek mindössze 4%-án végeznek katéteres ablációt6. 

Prof. Dr. Gellér László, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának Elnöke, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai részlegének vezetője látja el Magyarországon a legnagyobb számban a katéteres ablációra váró betegeket. „A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar, amely jelentősen növeli a stroke rizikót, és bár közvetlen életveszélyt önmagában ritkán okoz, de jelentősen rontja a betegek életminőségét és ezen túl az egészégügyi ellátó rendszert is nagy mértékben terheli. A gyógyszeres terápiák önmagában sajnos nem kellően hatékonyak, az eszközös kezelés, az úgynevezett pitvarfibrilláció abláció a betegek legnagyobb részénél azonban tartós ritmuszavarmentességet és jelentősen javuló életminőséget eredményez.”

Prof. Dr. Zima Endre, a SE VSZEK egyetemi tanára, a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker Munkacsoport elnöke szerint a pitvarfibrilláló betegeknél az életminőség visszaállítása, a potenciális szövődmények kivédése a munkaképesség visszaállítását és a GDP növelhetőségének zálogát jelenti. „A pitvarfibrilláció felismerésének oktatása a lakosság körében igen fontos. A tünetmentes betegnél is fel lehet ismerni idejekorán a ritmuszavart ha a beteg méri a vérnyomását és rendszeresen ritmuszavart  vagy hibaüzenetet jelez a vérnyomásmérő.”

Dr. Földesi Csaba, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Elektrofiziológiai és Pacemaker Terápiás Részleg főorvosa szerint „Több megoldás is lehetséges a potvarfirilláló betegnél, és nem mindegy melyik megoldást kinél és milyen céllal alkalmazzuk. Ha megnézzük a gyógyszeres kezelés egyéves sikerességét, ott ha csak gyógyszert adunk a betegeknek, nem több mint 8%-a az 1 éves ritmuszavar mentességnek az esélye, szemeben a 80%-os ablációs ritmuszavar mentességgel." 

A Covid19 fertőzés  kockázati tényezőiről korlátozott információ áll rendelkezésre, de ezek alapján az idősebb felnőttek és bármilyen korú, súlyos betegségben szenvedőknek nagyobb kockázatot jelenthet a fertőzés.

Mit tehet egy pitvarfibrillációban érintett a biztonsága érdekében? 

1. Amennyiben a pitvarfibrilláció (PF)tüneteit Ön már tapasztalta és a betegsége felismerésre került, továbbra is folytassa megszokott kezelését, akár úgy, hogy gyógyszert szed, akár úgy, hogy kizárja a PF-et okozó tényezőt az életéből. Ha gyógyszerre vagy tanácsra van szüksége, forduljon orvosához.

2. Ha úgy gondolja, hogy most először alakult ki Önnél pitvarfibrilláció (PF), hívja fel a háziorvosát és beszélje meg vele a tüneteket. Csak kifejezetten az orvosa tanácsára vagy kérésére menjen be a rendelőbe vagy a kórházba.

Ha érdekelnek a kedvezményes egészségügyi ajánlataink, kattints ide, és görgess lefelé.

Hozzászólások

Figyelmedbe ajánljuk!

Mellkasi fájdalom - szív eredetű, vagy sem? Mikor érdemes kivizsgáltatni?

Mellkasi fájdalom - szív eredetű, vagy sem? Mikor érdemes kivizsgáltatni?

Sokan ijednek meg a mellkasi fájdalomtól, és asszociálnak rögtön szívinfarktusra, azonban az esetek többségében nem a szív váltja ki. De mikor okozza a szív, és mikor kell mindenképpen kivizsgáltatni? Cikkünkből kiderül.

Érdekességek a szívünkről

Érdekességek a szívünkről

A szív a vérkeringésünk központjában található izmos aortapumpa, amely percenként 60-80-szor húzódik össze, ezzel tartva fenn a keringésünket. Folyamatos munkája biztosítja testünk valamennyi pontjának a vérellátását. Viszont romantikus kép is tartozik a szívhez, ami a szerelmes álmodozásokkal ellentétben valójában értünk dobog. De csak értünk? Tényleg megszakadhat a szívünk másért?

Tavaszi fáradtságnak is gondolhatnád, de lassú szívverés is okozhatja

Tavaszi fáradtságnak is gondolhatnád, de lassú szívverés is okozhatja

Természetes módon is lelassulhat a szívverésünk például pihenés közben, vagy az életkor előrehaladtával, illetve az edzett sportolóké is eleve lassabb. Ha azonban a tavaszihoz fáradtsághoz hasonló, ólmos fáradtságot, kimerültséget, nem igazán indokolja semmi, érdemes ellenőrizni, nem szívritmuszavar (bradycardia) áll-e a háttérben.