Alzheimer, a rettegett időskori kór (I.)
2015.01.17. 20:30 Medibon
Az öregkor küszöbén állókban aggodalmat ébreszt a szinte már mindennapos feledékenység, ijesztők számukra az el-el kalandozó, és eredeti medrükbe nehezen visszataláló gondolatok. Félve, hangosan ki nem mondva kérdezik maguktól, ugye ez még nem az Alzheimer?
Öregkorod minősége elsősorban mikro és makro környezeted, életmódod, az élet által felkínált, vagy általad felfedezett lehetőségekhez való viszonyod, és nem utolsó sorban a felsoroltaktól sem független egészséged függvénye.
Az idős emberek többsége gyakorlatilag beletörődik az öregkort leggyakrabban kísérő olyan betegségekbe, mint a reuma, a köszvény, és igyekszik orvosi közreműködéssel legalább a gyakran igen fájdalmas tüneteket csökkenteni. Ám amikor agyi tevékenységének negatív változását észleli, tehetetlennek érzi magát, nehezen keres fel orvost panaszával, miközben retteg, tünetei nehogy az Alzheimer kór kezdetét jelezzék. Ez nagyon rossz taktika.
Ha memóriával és gondolkodással összefüggő problémák befolyásolják következetesen saját, vagy bármely családtagod, barátod szokásos tevékenységét, annak színvonalát, ne habozz, kérj segítséget! (Cikksorozatunkkal igyekszünk mi is javadra válni. )
Először a kórral, annak okaival és tüneteivel ismertetünk meg, majd későbbi írásainkban a megelőzésre, az Alzheimer-kóros beteg megértésére, kezelésére és gondozására is kitérünk, és végül ennek a ma még gyógyíthatatlan és nemcsak a beteg, de környezete számára is sok, először elsősorban lelki, később a beteg számára testi szenvedéssel járó kór gyógyítására irányuló, reményt ébresztő kutatásokról is szót ejtünk.
A gondolkodás, a kognitív (megismerési) funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, elbutulással és végül a biológiai funkciók leépülésével járó Alzheimer-kór Alois Alzheimer német ideggyógyászról kapta nevét, aki először választotta külön a többi demenciától és dokumentálta a kórt.
Mivel ma még nincs rá gyógymód, az egyénre, környezetére és s társadalom egészére nézve az egyik legrettegettebb, elsősorban az idős embereket sújtó betegségként gondolunk rá. Mielőtt a kialakulásának okait és a kór tüneteit ismertetnénk, ismerjük meg magát a betegséget.
Mi az Alzheimer-kór?
Mint minden demenciát, az Alzheimer-kórt is az agysejtek pusztulása jellemzi. A csökkenő idegsejtek és ezzel párhuzamosan azok megszűnő kapcsolatai zsugorítják az agyat. Ezen túl léteznek élő egyéneken nem, de boncolást követően már kimutatható, csak az Alzheimer-kórra jellemző olyan elváltozások is, mint az agysejteken belüli mikroszkópikus méretű plakkok, és rendellenes fehérjecsomók.
Ám az még mai napig vita tárgya, hogy ez utóbbiak az Alzheimer-kór velejárói-e, vagy létrejöttük közrejátszik a betegség kialakulásában. A tudósok azt remélik, az ebbe az irányba folyó kutatások komoly előrelépést hozhatnak mind a megelőzésben, mind a gyógyításban.
Ha a következőket észleled, gyanakodhatsz
Feltevések vannak ugyan, de a kór kialakulásának valódi oka még mindig nem ismert, ami érthetővé teszi, hogy miért nem gyógyítható. Azonban számos rizikófaktoráról tudunk, amelyek között első helyen áll az életkor.
Az Alzheimer-kór leginkább a 65 év felettieket, még gyakrabban a 80. évüket is betöltőket (Magyarországon 20 százalékukat) veszélyezteti.
Második a családtörténet, vagyis az érintett családokban a demencia ezen formája gyakoribb, és korábban, azaz 30 és 60 év között jelentkezik. A gének szerepe is bizonyított. Akadnak az átlagnál 3-8-szor nagyobb kockázatot jelentő géneket hordozók, akiknek szintén az átlagnál nagyobb okuk van az aggodalomra. Szintén változik a kockázat nemek szerint, több az Alzheimer-kórban szenvedő nő.
A felsoroltak az egyéntől független kockázatok, amelyek ellen ma még nem vehető fel a küzdelem. Ugyanakkor akadnak olyan, más betegségek mellett az Alzheimer-kór kialakulását is befolyásoló okok, amelyeket elkerülve csökkentheted a betegség megjelenésének valószínűségét.
Ha magas a koleszterin- és/vagy cukorszinted, és a vérnyomásod, nemcsak a stroke, de az Alzheimer-kór és más deminanciák számára is könnyű préda vagy.
Kedvez az Alzheimer megjelenésének az alacsony iskolai és szakmai végzettség. A trauma súlyossága függvényében fejsérülések és a betegség megjelenése között is lehet kapcsolat. Kiemelten légzési problémákkal járó alvászavarok és az ösztrogén hormont helyettesítő terápia is táptalajul szolgálhat a kórnak. A szorongás és az alvászavarok ellen hosszú távon használt szerek szintén kockázatnövelők.
Milyen tüneteket észlelve gyanakodhatsz Alzheimerre?
Mivel nem vagy orvos, ne állítsd fel magad a diagnózist. Többek között azért, mert nem életszerű, hogy meg tudod egyértelműen állapítani kognitív (megismerési) vagy viselkedési tüneteid mutatnak-e a korábbiakhoz alacsonyabb szintű, a mindennapi vagy munkahelyi életviteledet nehezítő változást.
A memória, a gondolkodás és az érvelés képességének csökkenése utalhat kezdődő Alzheime-kórra, de más demenciákra, betegségekre is. Ugyanakkor nem árt, ha ismered a kór jellemzőit, és nem téveszted össze azokat az öregedés természetes velejáróival.
A kezdeti tünetek közül a leggyakoribb a műveltség terén jelentkező memóriaromlás, valamint az, amikor nehezen találod meg beszédközben a megfelelő szavakat. A téri-vizualitás elvesztése elsőként arcfelismerési problémaként, az olvasott szövegek, vagy látott jelenetek értelmezéseként, kedvenc játékod szabályaira való emlékezés hiányaként jelentkezik.
Távolság-, szín-, kontraszt megítélésében jelentkező látási problémák is Alzheimer-kórra utalnak. Egyre inkább eltávolodsz korábbi hobbi és/vagy sporttevékenységedtől, fárasztóvá válnak számodra a munkaköri, családi, társadalmi kötelezettségeid. Az említetteket az ítéletalkotás, a problémamegoldás és az érvelés képességének hiánya követi.
A már kialakult kórra, azon belül kognitív képességeid hanyatlására öt tünet utal:
1./ Romlik a rövid távú emlékezőképességed, kevésbé tudsz új információkat befogadni, gyakran rákérdezel korábban már megválaszolt dolgokra, vagy többször meséled el ugyanabban a körben ugyanazt a történetet. Elhagyod a személyes tárgyaidat, vagy szokatlan helyre teszed, és nem találod meg azokat. Időproblémákkal küzdesz, gondod van az idő, az évszakok, az évek múlásával. Elfeledkezel számodra vagy környezeted számára fontos eseményekről.
2./ Nem vagy képes komplex társalgásra, érvelésre, tervezésre és döntésre. Mivel ítélőképességed is romlik, ez a biztonsági kockázatok megértésének hiányával is jár, így képtelen leszel pénzügyeid kezelésére. Nem tudod követni a havi számláidat, gondod támad a számokkal, de egy százszor elkészített étel receptje is ismeretlen lesz számodra.
3./ Lenullázódnak tér-vizuális képességeid, vagyis nem ismered fel az ismert arcokat, tárgyakat. Nem tudsz felöltözni-levetkőzni, és nem tudsz bánni a téged körülvevő, korábbi mindennapjaidban gond nélkül kezelt eszközökkel. Gyalog, tömegközlekedéssel vagy autóval eltévedsz egy általad jól ismert útvonalon, nem találsz haza.
4./ Romlanak beszéd, olvasási és írási képességeid. Nem jutnak eszedbe az ismert szavak, vagy nem tudod kiejteni azokat. Beszédközben nem tudsz befejezni félmondatokat, fogalmad sincs miről beszéltél előtte. Összegabalyodhatnak szádban a szavak, értelmetlenül szólalsz meg és írásod, helyesírásod is romlik.
5./ Viselkedésed, személyiséged is megváltozik. Motiválatlan, kezdeményezésekre képtelen leszel, ha volt, elveszted empatikus készségedet. Viselkedésed kényszeressé, rögeszméssé, gyakorlatilag a társadalom számára elfogadhatatlanná válik.
Pszichiátriai tünetek is jelentkeznek. Ilyenek a depresszió, a szorongás, a nyugtalanság, az alvászavarok, de hallucinációt is tapasztalhatsz. Gyors hangulatváltozásaid lehetnek, de apátiába is süllyedhetsz és koncentrációkészséged is csökkenhet.
Minél több jellemző rád az említettek közül, annál biztosabb, hogy Alzheimer-kórban szenvedsz.
Nem kell, hogy hónapok, évek elteljenek, ha a kór megjelenik, gyakran napok, órák alatt jelentkeznek a tünetek.
Ha a felsoroltak nem adnak elég támpontot, hogy megállapítsd, csak az időskorral összefüggő változásokat észlelsz-e magadon, vagy az Alzheimer-kór jeleit hordozod, az alábbiak segítségedre lehetnek.
- Ha csak néha hozol rossz döntést, ne aggódj, de ha ítélőképességed és döntéshozatalod folyamatosan károdra van, az már rossz jel.
- Ha egyszer előfordul, hogy nem tudod, mire adtad ki egy havi fizetésed, még nincs komoly baj. De ha folyamatosan képtelen vagy kezelni saját, vagy a család költségvetését, az aggodalomra ad okot.
- Ha elfelejted, milyen nap van ma, de később eszedbe jut, az az öregedés velejárója. Ám ha kevered az időt és sem most, sem később nem emlékszel dátumokra, az már Alzheimer-kórra utal.
- Ha elveszted a tárgyaidat, de időről-időre megtalálod, nem gond, baj akkor van, ha képtelen vagy azokat előkeríteni.
A fentiek alapján az Alzheimer-kór három szakaszra bontható. A tünetmentes időszakot az enyhe kognitív zavarokkal terhelt követi, ami végül demenciába torkollik.
